Access the full text.
Sign up today, get DeepDyve free for 14 days.
References for this paper are not available at this time. We will be adding them shortly, thank you for your patience.
References[1] Bagi, I. (1989). The vegetation map of the Szappan-szék UNESCO biosphere reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary (pp.). Acta Biologica Szegediensis 34, 83-95.[2] Barbero-Sierra, C., Marques, M. J. & Ruíz-Pérez, M. (2013). The case of urban sprawl in Spain as an active and irreversible driving force for desertification. Journal of Arid Environments 90, 95-102. DOI: 10.1016/j.jaridenv.2012.10.014.10.1016/j.jaridenv.2012.10.014[3] Bartholy, J., Mika, J., Pongrácz, R. & Schlanger, V. (2005). A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai a Kárpát-medencében. In Takács-Sánta A., ed., Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon (pp. 105-139). Budapest: Alinea Kiadó - Védegylet.[4] Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, Gy. & Szabó, P. (2008). Analysis of expected climate change in the Carpathian basin using the PRUDENCE results. Időjárás 112(3-4), 249-264.[5] Bartholy, J., Bozó, L. & Haszpra, L., eds. (2011). Klímaváltozás - 2011. Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Budapest: MTA and ELTE.[6] Biró, M., Révész, A., Molnár, Zs. & Horváth, F. (2007). Regional habitat pattern of the Danube-Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Botanica Hungarica 49(3-4), 267-303. DOI: 10.1556/ABot.49.2007.3-4.4.10.1556/ABot.49.2007.3-4.4[7] Biró, M. (2011). Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2), 357-374.[8] Buzetzky, Gy., ed. (1980). A vízrendezések hatása a Duna-Tisza köze természeti viszonyaira (Kerekasztal-beszélgetés). Kecskemét: Kiskunsági Nemzeti Park.[9] Castañeda, I. S., Mulitza, S., Schefuß, E., Lopes dos Santos, R. A., Sinninghe Damsté, J. A. & Schouten, S. (2009). Wet phases in the Sahara/Sahel region and human migration patterns in North Africa. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 106(48), 20159-20163. DOI: 10.1073/pnas.0905771106.10.1073/pnas.0905771106[10] Czirfusz, M., Hoyk, E. & Suvák, A., eds., (2015). Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Pécs: Publikon Kiadó.[11] Csatári, B., Glatz, F. & Kovács, A. D. (2004). In Csatári, B., ed., Homokhátság 2004: Szembesítés, lehetőségek, teendők (pp. 1-24). Kecskemét: MTA RKK.[12] Csatári, B. (2009). Between the Danube and the Tisza - the past, the current dangers, and hopes for the future Falu Város Régió 1, 78-81.[13] Csatári, B. & Farkas, J. Zs. (2010). Attempts for the introduction of rurality, agrarian role and self-sufficiency of Hungarian micro-regions In Kulcsár, ed., Regional Aspects of Social and Economic Restructuring in Eastern Europe: The Hungarian Case (pp. 104-120). Budapest: Hungarian Central Statistical Office.[14] Csatári, B., Farkas, J. Zs. & Lennert, J. (2013). Land Use Changes in the Rural-Urban Fringe of Kecskemét after the Economic Transition. Journal of Settlements and Spatial Planning 4(2), 153-159.[15] Csatári, B., Farkas, J. Zs. & Kovács, A. D. (2016). Egy alföldi tanyás mezőváros terének dinamikus változásai Kecskemét példáján In Kókai, ed., A változó világ XXI. századi kihívásai: tanulmánykötet Prof. Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére (pp. 89-111). Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet.[16] Cserni, I. & Füleky, G. (2008). A Duna-Tisza közi homokhátság talajainak vízgazdálkodása. In Simon, L., ed., Talajvédelem Különszám 2008 (pp. 53-63). Nyiregyháza.[17] Diallo, I., Sylla, M. B., Camara, M. & Gaye, A. T. (2013). Interannual variability of rainfall over the Sahel based on multiple regional climate models simulations. Theoretical and[18] Diouf, A. & Lambin, E. F. (2001). Monitoring land-cover changes in semi-arid regions: remote sensing data and field observations in the Ferlo, Senegal. Journal of Arid Environments 48(2), 129-148. DOI: 10.1006/jare.2000.0744.10.1006/jare.2000.0744[19] Dóka, R., Alexa, R., Kőhalmi, F. & Keveiné Bárány, I. (2006). A vizes élőhelyek és a szántógazdálkodás tájhasználati konfliktusa a Duna-Tisza közén. In Kiss, A., Mezősi, G. & Sümegi, Z., eds. Táj, környezet és társadalom. Ünnepi Tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (pp. 155-165). Szeged: SZTE.[20] Dóka, R. (2009). A tájváltozások és a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának összefüggései a Duna-Tisza köze középsı részén. In Szilassi, P. & Henits, L., eds. Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században (pp. 159-179). Szeged: SZTE.[21] Dóka, R. (2015). Vízjárta területek tájhasználatának anomáliái a Duna-Tisza közi síkvidék középső részén. Tájökológiai lapok 13(2), 217-234.[22] Dövényi, Z., ed. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. Budapest: Institute of Geography HAS.[23] EEA (2004). EEA Report No 2/2004: Impacts of Europe’s Changing Climate: An Indicator- Based Assessment. Copenhagen: European Environment Agency.[24] Farkas, J. Zs. & Kovács, A. D. (2006). A homokhátsági tanyás térségek vizsgálata. Gazdálkodás 50(1), 72-79.[25] Farkas, J. Zs. (2007). Changes in the types of cultivation in the Homokhátság area. In Kovács, Cs., ed., From villages to cyberspace. In commemoration of the 65th birthday of Rezső Mészáros, Academician (pp. 175-183). Szeged: SZTE.[26] Farkas, J. Zs. & Csatári, B. (2011). Agrár- és vidékföldrajzi kutatások Bács-Kiskun megyei példákon. In Unger, J. & Pál-Molnár, E., eds., Geoszférák 2010: A Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola (Környezeti geográfia és Környezetföldtan programok) eredményei (pp. 129-168). Szeged: GeoLitera.[27] Farkas, J. Zs. & Hoyk, E. (2012). Possible landscape ecological analyses of the CORINE database based on GIS systems Annals of Faculty of Engineering Hunedoara - International Journal of Engineering 10(3), 163-166.[28] Farkas, J. Zs., Hoyk, E. & Kovács, A. D. (2014). Klímaváltozás a gazdálkodók szemszögéből. A FALU 29(2), 23-37.[29] Farkas, J. Zs. & Kovács, A. D. (2014). Challenges and opportunities for rural development on the homestead areas of the Great Plain. In Kádár, B., Lázár, E., eds. Economic environment changes in the Carpathian Basin (pp. 82-98). Miercurea-Ciuc: Editurea Status.[30] Farkas, J. Zs. & Kovács, A. D. (2015). Land cover changes of nature conversation areas between 1990 and 2006 - case study from the Kiskunság National Park. In EUGEO 2015 [congress programme and abstracts], (p. 243). Budapest: Hungarian Geographical Society.[31] Farkas, J. Zs., Rakonczai, J. & Hoyk, E. (2015). Környezeti, gazdasági és társadalmi éghajlati sérülékenység: esettanulmány a Dél-Alföldről. Tér és Társadalom 29(1), 149-174. DOI: 10.17649/TET.29.1.2675.[32] Fehér, B. (2004). A fülöpházi szikes tavak vegetációtörténete. Szeged: Szakdolgozat.[33] Fleischer, T. (2002). Magyarország a Kárpát-medence közepén (A fenntarthatóság egyes térbeli összefüggései). Vízügyi Közlemények 84(1), 125-136.[34] Giorgi, F. & Lionello, P. (2008). Climate change projections for the Mediterranean region. Global and Planetary Change, 63(2-3), 90-104. DOI: 10.1016/j.gloplacha.2007.09.005.10.1016/j.gloplacha.2007.09.005[35] Hoyk, E. (2005). A szárazodás hatása a vegetáció alakulására Homokhátsági szikes tavak példáján. In Kiss, A., Mezősi, G. & Sümeghy, Z., eds. Táj, környezet és társadalom. Ün nepi Tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (pp. 293-303). Szeged: SZTE.[36] Hoyk, E., Gácsi, Zs. & Buzás, I. (2007). The connection between afforestation and aridification on the sand ridges between River Danube and Tisza. Cereal Research Communications 35(2), 757-761. DOI: 10.1556/CRC.35.2007.2.148.10.1556/CRC.35.2007.2.148[37] Hoyk, E. (2008). A Duna-Tisza közi homokhátság szikes tavainak vegetációváltozása a szárazodás tükrében. In Csorba, P. & Fazekas, I., eds. Tájkutatás - Tájökológia. Meridián Alapítvány (pp. 359-365). Debrecen.[38] Hoyk, E., Farkas, J. & Kiss, T. (2011). Vegetáció-változás vizsgálatok szikes és homokos mintaterületen. In Rakonczai, J., ed. Környezeti változások az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, 2011 (pp. 339-344). Szeged: SZTE.[39] Hoyk, E., Farkas, J. Zs. & Vecseri, Cs. (2012). The effects of fishpond’s husbandry on the groundwater in the Sand Ridge between the Danube and Tisza rivers. Növénytermelés 61(Suppl. 1), 337-340.[40] Hoyk, E., Hüvely, A., Pető, J., Farkas, J. Zs., Pölös, E. & Vecseri, Cs. (2014). A Duna-Tisza közének aktuális környezetgazdálkodási problémái. GRADUS 1(1), 195-206.[41] Iványosi, Sz. A. (1994). A Duna-Tisza közi hátságon bekövetkezett talajvízszintsüllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. In Pálfai, I., ed., A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái (pp. 77-85). Békéscaba: Nagyalföld Alapítvány.[42] Iványosi, Sz. A., ed. (2015). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kecskemét: Kiskunsági NPI.[43] Jankó, F. (2013). Forgotten debates about the climatic effects of afforestation and water regulation in Great Hungarian Plain. Földrajzi Közlemények 137(1), 51-63.[44] Kákonyi, Á. (2009). A csatorna ügye: víziók és valóság. Előadásanyag. Kiskunsági Nemzeti Park Természet háza, 2009. 12. 01. www.alfoldinfo.hu/homokhatsag/dunatiszacsatorna/kakonyi.ppt[45] Kertész, Á. & Mika, J. (1999). Aridification - Climate change in South-Eastern Europe. Physics and Chemistry of the Earth, Part A: Solid Earth and Geodesy 24(10), 913-920. DOI: 10.1016/S1464-1895(99)00135-0.10.1016/S1464-1895(99)00135-0[46] Kertész, Á., Huszár, T., Lóczy, D., Márkus, B., Mika, J., Molnár, K., Papp, S., Sántha, A., Szalai, L., Tózsa, I. & Gergely, J. (2002). Aridification in a Region Neighbouring the Mediterranean. In Geeson, N. A., Brandt, C. J. & Thornes, J. B., eds., Mediterranean Desertification: A Mosaic of Processes and Responses (pp. 147-164. Hoboken: John Wiley and Sons.[47] Kovács, A. D. (2005). Environmental conflicts as barriers in the sustainable development of the peripheral regions of Hungary. EUROPA XXI 12, 19-32.[48] Kovács, A. D. & Farkas, J. Zs. (2007). Complex Environmental Problems of Scattered Farms in „Homokhátság Region” in Hungary. Agricultural Economics and Rural Development 4(3-4), 21-32.[49] Kovács, A. D. & Farkas, J. Zs. (2011). Problems and development concepts for scattered farms in Hungary - A case study from the "Kiskunság Region". Hrvatski Geografski Glasnik 73(2), 165-177.[50] Kovács, F. (2006). Tájváltozások értékelése geoinformatikai módszerekkel a Duna-Tisza közén különös tekintettel a szárazodás problémájára. [PhD theses]. Szeged: SZTE.[51] Krüzselyi, I., Bartholy, J., Horányi, A., Pieczka, I., Pongrácz, R., Szabó, P., Szépszó, G. & Torma, Cs. (2011). The future climate characteristics of the Carpathian Basin based on a regional climate model mini-ensemble. Advances in Science and Research 6, 69-73. DOI: 10.5194/asr-6-69-2011. 10.5194/asr-6-69-2011[52] Kuemmerle, T. et al. (2016). Hotspots of land use change in Europe. Environmental Research Letters 11(6). DOI: 10.1088/1748-9326/11/6/064020.10.1088/1748-9326/11/6/064020[53] Ladányi, Zs. (2010). Tájváltozások értékelése a Duna-Tisza közi Homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson [PhD theses]. Szeged: SZTE.[54] Láng, I., Csete, L. & Jolánkai, M., eds. (2007). A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. Budapest: Szaktudás Kiadó.[55] Lóczy, D. & Szalai, L. (1995). Climatic change and land capability in a sand region of Hungary. MEDALUS Working Paper 67. London: King's College.[56] Lodoun, T., Sanon, M., Giannini, A., Traoré, P. S., Somé, L. & Rasolodimby, J. M. (2014). Seasonal forecasts in the Sahel region: the use of rainfall-based predictive variables. Theoretical and Applied Climatology 117(3), 485-494. DOI: 10.1007/s00704-013-1002-1.10.1007/s00704-013-1002-1[57] Major, P. (1994). A Duna-Tisza közi hátsági terület lefolyási viszonyainak, talajvízkitermelésének és a talajvízben történő szikkasztásnak hatása a talajvízszint változására. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3 (pp. 103-111). Békéscsaba.[58] Meiner, A et al. (2010). The European environment, state and outlook 2010 synthesis. Copenhagen: European Environment Agency. DOI: 10.2800/45773.10.2800/45773[59] Mika, J., Ambrózy, P., Bartholy, J., Nemes, Cs. & Pálvölgyi, T. (1995). Az Alföld éghajlatának idıbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tük- rében. Vízügyi Közlemények 78, 261-283.[60] Molnár, B. & Balázs, R. (2009). A Duna-Tisza köze földtani fejlıdéstörténete és földtani értékei. Kiskunsági Nemzeti Park. Retrieved from: http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_2108.[61] Molnár, K. (1995). Climatic change in Hungary. MEDALUS Working Paper 66. London: King's College.[62] Molnár, Zs., ed, (2003). A Kiskunság száraz homoki növényzete. Budapest: Természetbúvár Alapítvány Kiadó.[63] NÉS (2007). Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest. http://klima.kvvm.hu/documents/14/nes_080219.pdf.[64] Pálfay, I. (1995). A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges útjai. Vízügyi Közlemények 77(2), 144-165.[65] Pálfai, I., ed., (1997). A Duna-Tisza csatorna tervezett változatainak vízügyi szempontú értékelése. Budapest: VÁTI Rt. Területfejlesztési Iroda.[66] Pálfai, I., Szilárd, Gy. & Váradi, J. (1998). Az aszály vízgazdálkodási hatásai Magyarországon. Vízügyi Közlemények 80(1), 169-179.[67] Pálfai, I. (2003). A vízháztartás helyzete és a vízgazdálkodás fejlesztési lehetıségei a Duna- Tisza közi Homokhátságon. Hidrológiai Közlöny 83(4), 251-253.[68] Pálfai, I., ed. (2005). Elemző tanulmány a Duna-Tisza közi Homohátság vízháztartási helyzetéről és vízpótlásának szükségességéről. Kecskemét: Bács-Kiskun county government.[69] Rakonczai, J., Bozsó, G., Margóczi, K., Barna, Gy. & Pál-Molnár, E. (2008). Modification of salt-affected soils and their vegetation under the influence of climate change at the steppe of Szabadkígyós (Hungary). Cereal Research Communications 36, 2047-2050.[70] Rakonczai, J. (2011). Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás. In Környezeti változások és az Alföld (pp. 137-148). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány.[71] Seager, R., Liu, H., Henderson, N., Simpson, I., Kelley, C., Shaw, T., Kushnir, Y. & Ting, M. (2014). Causes of Increasing Aridification of the Mediterranean Region in Response to Rising Greenhouse Gases. American Meteorological Society, Journals Online 27, 4655-4676. DOI: 10.1175/JCLI-D-13-00446.1. 10.1175/JCLI-D-13-00446.1[72] Scocco, P., Piermarteri, K., Malfatti, A., Tardella, F. M. & Catorci, A. (2016). Increase of drought stress negatively affects the sustainability of extensive sheep farming in sub- Mediterranean climate. Journal of Arid Environments 128, 50-58. DOI: 10.1016/j.jaridenv.2016.01.006.10.1016/j.jaridenv.2016.01.006[73] Somlyódy, L. (2002). A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.[74] Szalai, J., Varga, Gy. & Pappné U. J. (2007). A hidrometeorológiai és talajvízszintváltozások értékelése a Duna-Tisza közén az EU VKI szempontjainak tükrében. Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyőlés. http://www.hidrologia.hu/ovgytata/25/2szekcio.html.[75] Szodfridt, I. (1994). Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna-Tisza közi homokhátságon. A Nagyalföld. Alapítvány kötetei 3 (pp. 59-67). Békéscsaba.[76] Torma, Cs. (2011). Átlagos és szélsőséges hőmérsékleti és csapadék viszonyok modellezése a Kárpát-medencére a XXI. századra a RegCM regionális klímamodell alkalmazásával [PhD. Theses] Szeged: ELTE.[77] Touhami, I., Chirino, E., Andreu, J. M., Sánchez, J. R., Moutahir, H. & Bellot, J. (2015). Assessment of climate change impacts on soil water balance and aquifer recharge in a semiarid region in south east Spain. Journal of Hydrology 527, 619-629. DOI: 10.1016/j.jhydrol.2015.05.012.10.1016/j.jhydrol.2015.05.012[78] UNCCD (2006). Second National Report of the Republic of Hungary on the implementation of the United Nation Convention to Combat Desertification. Budapest: Ministry of Environment and Water of the Republic of Hungary.[79] Völgyesi, I. (2006). A Homokhátság felszín alatti vízháztartása - vízpótlási és vízvisszatartási lehetőségek. MHT XXIV. Országos Vándorgyűlés Kiadványa. Pécs, 2006. Retrieved from http://volgyesi.uw.hu/dokuk/homokhatsag.pdf.[80] Zsákovics, G., Kovács, F. & Kiss, A. (2009). A szárazodás veszélyének többszempontú térbeli elemzése a Duna-Tisza közén. Tájökológiai Lapok 7(1), 117-126.
European Countryside – de Gruyter
Published: Mar 1, 2017
You can share this free article with as many people as you like with the url below! We hope you enjoy this feature!
Read and print from thousands of top scholarly journals.
Already have an account? Log in
Bookmark this article. You can see your Bookmarks on your DeepDyve Library.
To save an article, log in first, or sign up for a DeepDyve account if you don’t already have one.
Copy and paste the desired citation format or use the link below to download a file formatted for EndNote
Access the full text.
Sign up today, get DeepDyve free for 14 days.
All DeepDyve websites use cookies to improve your online experience. They were placed on your computer when you launched this website. You can change your cookie settings through your browser.